Human:Machine / Ember: gép
Az automaitázálás előnyei
Ajánló:
„Human:Machine – Az automatizálás előnyei” egy kihagyhatatlan olvasmány mindazok számára, akik érdeklődnek az ember és gép egyre szorosabbá váló kapcsolatának jövője iránt. A könyv világosan és érthetően mutatja be, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizálás milyen hatással van a munkahelyekre, a társadalomra és mindennapi életünkre.
A szerző részletesen elemzi az automatizálás hatásait, különös tekintettel arra, hogy ezek a technológiák hogyan segíthetnek abban, hogy az emberek jobban és teljesebben tudjanak élni és dolgozni. Megtudhatjuk, hogy a gépek milyen specifikus feladatokat fognak átvenni az emberektől, és hogy a jövő munkaerőpiacán milyen készségek lesznek a legértékesebbek.
A kötet részletesen és hitelesen tárgyalja az automatizálás előnyeit és kihívásait, valamint azt, hogy a technológia hogyan nyújthat új lehetőségeket a munkahelyteremtésben. Vizsgálódik az új technológiák gyors adaptálásának jelentőségéről és arról, hogyan befolyásolhatja a technológia a vállalatok és egyének jövőjét.
Az olvasó megismerheti a technológiai zavarok és a társadalmi változások összefüggéseit, és azokat a stratégiákat, amelyekkel a vállalatok kihasználhatják a technológia által kínált üzleti lehetőségeket. A szerző rámutat arra is, hogy a vállalatoknak és technológiai óriáscégeknek felelősséget kell vállalniuk az általuk kifejlesztett technológiák társadalmi hatásaiért.
Ez a könyv nem csak érdekes olvasmány, hanem nélkülözhetetlen útmutató is azok számára, akik fel akarják készíteni magukat a gyorsan változó munkaerőpiacra, és meg akarják érteni, hogy a technológia miként alakíthatja át a jövőt. Ajánlott mindenkinek, aki a technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatos társadalmi és etikai kérdéseket fontosnak tartja.
Tartalomjegyzék:
Bevezetés
- Az automatizálás társadalmi hatásának áttekintése
- Az ember-gép kapcsolatok jövője
- A gépek társadalmi szerepvállalása
1. Fejezet: A gépek és az emberi teljesítmény növelésének lehetőségei
- A technológia történelmi hatása az emberi életre
- Az eszközök fejlődésének társadalmi hozadéka
- A mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben
2. Fejezet: Automatizálás és munkahelyek
- Az automatizálás reális hatása a foglalkoztatásra
- Specifikus feladatok vs. teljes állások automatizálása
- Az érzelmi intelligencia jelentősége a jövő munkaerőpiacán
3. Fejezet: Új munkahelyek teremtése az automatizálás által
- Automatizálás okozta munkahelyek megszűnése és újak létrejötte
- Az ipari forradalom és a jelenlegi technológiai átalakulás párhuzamai
- Új szektorspecifikus szerepkörök megjelenése
4. Fejezet: A képességek fontossága a jövő munkaerőpiacán
- A STEM területen szerzett tudás előnyei
- A munkaerőpiaci alkalmazkodás jelentősége
- Az emberi készségek és kreativitás szerepe
5. Fejezet: Technológiai zavarok és üzleti lehetőségek
- Vállalati innovációk és technológiai befektetések jelentősége
- A Disney példája: a technológia alkalmazásával elért siker
- A technológiai fejlődés általános vállalati hatása
6. Fejezet: A vállalati felelősség a technológiai fejlődésben
- A technológiai döntések társadalmi költségeinek és előnyeinek mérlegelése
- A technológia etikai és társadalmi hatásainak figyelembe vétele
- Innovatív megoldások és társadalmi befogadásuk összhangja
7. Fejezet: A technológiai óriáscégek társadalmi felelőssége
- A technológiai fejlesztések etikai vetületei
- Az adatbiztonság és az adatvédelem kihívásai
- A technológiai óriáscégek társadalmi hatásainak kezelése
8. Fejezet: A technológia elfogadásának fontossága
- Az ember-gép partnerség jövője
- A fogyasztói bizalom és a technológiai termékek elfogadása
- A technológiai vállalatok felelőssége a bizalom kiépítésében
Összefoglaló
- A technológia és munka jövőbeli kapcsolatának áttekintése
- Az automatizálás szerepe és hatása a társadalomra
- A technológia fejlődésének etikai és társadalmi szempontjai
Bevezetés
Ismerje meg, hogy az automatizálás milyen előnyökkel járhat az Ön és a társadalom egésze számára.
Emberfeletti képességekkel rendelkező robotok, az embert helyettesítő hologramok – a filmek és regények bővelkednek a mesterséges intelligencia (AI) és más technológiai újítások ijesztő verzióiban. Ez nem újdonság, de a történelem során először ezek az álmok és félelmek kézzelfoghatóvá váltak. Az önvezető autók, az arcfelismerés és a virtuális asszisztensek már mindenütt jelen lévő valóság. Az ember-gép partnerség megértése és az, hogy hogyan fordíthatjuk azt a javunkra, sürgetőbb, mint valaha.
Ez az írás az ember-gép kapcsolatok valószínűsíthető jövőjét magyarázza el. Megmutatjuk, hogy a gépek milyen szerepeket fognak betölteni a társadalomban és melyek azok a területek, amelyeken továbbra is az ember fog dominálni. Ha meg akarjuk érteni, hogyan tudunk a legjobban a gép előtt maradni a saját karrierünkben, ezek a fejezetek elengedhetetlen olvasmányok.
Kiderül, hogy
– miért aggódtak a Google alkalmazottai amiatt, hogy technológiájukat katonák megölésére használhatják;
– hogyan válhat bárki cége akár olyan sikeressé, mint a Disney;
– miért lesznek az érzelmi készségek a legértékesebbek a jövő munkaerőpiacán.
1. Fejezet: A gépek és az emberi teljesítmény növelésének lehetőségei
A gépek továbbra is növelni fogják a hatékonyságunkat és lehetővé teszik számunkra, hogy emberként kiteljesedjünk.
A történelem során az eszközökkel való munka szinte mindig javított az életünkön.
Gondoljunk csak vissza a barlanglakókra. A tűzkövek, amelyek lehetővé tették számukra, hogy éjszaka meggyújtsák és felmelegítsék szerény hajlékukat, gyökeresen jobbá tették mindennapi életüket. A tűzhelyek társadalmi találkozóhelyekké váltak és összehozták az embereket. Más eszközök, mint a lándzsák és az ásók, lehetővé tették őskori őseink számára a vadászatot és a földművelést.
Fajunk e korai napjai óta folyamatosan találunk fel olyan eszközöket, amelyek jobbá teszik az életünket. Gyakran úgy működnek, hogy hatékonyabbá teszik céljaink elérését. Ez különösen igaz a gépeinkre. A vonatok például lehetővé tették számunkra, hogy kényelmesen ingázzunk otthonról a munkahelyünkre, a telefonok pedig azt, hogy a világ minden táján kapcsolatba léphessünk egymással.
Az eszközeink és gépeink azon képessége, hogy hatékonyabbá tesznek minket, a mai napig tart. Különösen igaz ez az olyan fejlett technológiák megjelenése óta, mint a mesterséges intelligencia. A londoni Moorfields Szemkórház például a University College London és a Google Deep Mind együttműködésével fejlesztett ki mesterséges intelligenciát a szembetegségek diagnosztizálására. A fárasztó vizsgálatok helyett az orvosok mostantól egy tökéletesen képzett asszisztensre – egy algoritmusra – támaszkodhatnak. Ez csak egy alkalmazása a technológiának az orvostudományban; valószínűleg több ezer másikat fejlesztenek jelenleg is.
A technológiának megvan az a tapasztalata, hogy jobbá tesz bennünket abban, amit csinálunk. Ez az első ok arra, hogy optimisták legyünk azzal kapcsolatban, hogy milyen módon fogja befolyásolni a jövőt. A második az, hogy az eszközök gyakran értékesebbé tették az életünket azáltal, hogy lehetővé tették számunkra, hogy emberi lényként kifejezzük magunkat. Természetünknél fogva kreatív faj vagyunk, amely az új találmányokból és az érzelmek kifejezésének képességéből él. Olyan faj vagyunk, amelynek a DNS-ébe kódolva van a tennivalók listája – folyamatosan problémákat oldunk meg, és folyamatosan hatékonyabb módszereken gondolkodunk. Az eszközök a természetes partnereink. Legyen szó ecsetről vagy számítógépről, az eszközök segítenek nekünk abban, hogy új dolgokat találjunk ki és hatékonyan fejezzük ki magunkat.
Amíg emberek maradunk, nincs okunk azt hinni, hogy nem fogunk többé új ötletekkel előállni. A belátható jövőben pedig a gépek segítenek majd abban, hogy ezeket megvalósítsuk.
2. Fejezet: Automatizálás és munkahelyek
Az automatizálás általában konkrét feladatokat vesz át, nem pedig egész munkahelyeket.
Eddig az ember-gép kapcsolat pozitív oldalára koncentráltunk. De az önvezető autók hamarosan felválthatják a taxisofőröket, a robotok már most is kiütik a személyi asszisztenseket és az algoritmusok már képesek újságcikkeket írni. Vajon tényleg bekövetkezik a „munkahelyi armageddon”, amely a jelek szerint már a következő sarkon van?
A jó hír az, hogy nem úgy tűnik. A valós világbeli mesterséges intelligencia nem filmes mesterséges intelligencia. A sokoldalú robotok helyett, amelyek gyakorlatilag mindenben legyőzik az embert, a legtöbb létező mesterséges intelligencia rendkívül szűk látókörű. A legtöbb esetben nem az a lenyűgöző robot, amely az embert helyettesítheti. Ehelyett inkább az új zajszűrő fejhallgató, amit most viselhet, vagy az arcfelismerő, amellyel érintés nélkül feloldhatja a telefont.
Az ezekben az eszközökben lévő algoritmusok nagyon specifikus és szűk célra íródtak és stabil környezetre van szükségük a helyes működéshez. Hasonlítanak az önvezető autókra, amelyek könnyedén navigálnak az ismerős, üres utakon, de a forgalom, az új útvonalak és a szokatlan időjárási körülmények között nehézségekbe ütköznek. Ezt szem előtt tartva kevésbé tűnnek fenyegetőnek. Ahelyett, hogy helyettesítenék a munkáját, valószínűleg csak az ismétlődő feladatokat fogják kiváltani.
Más a helyzet, ha ezek a feladatok a munkája alapvető részét képezik. Ezekben a ritka esetekben a mesterséges intelligencia hosszú távon valóban helyettesítheti a munkáját. Ha például személyi asszisztens, a napi munkája lehet, hogy a főnök találkozóinak, repülőjegyeinek és bevásárlásainak az ütemezése. Mivel ezek viszonylag szűk körű feladatok, a mesterséges intelligencia automatizálhatja a munka ezen részeit.
De ez akár jó dolognak is bizonyulhat. A munkaköri leírás az ismétlődő feladatokról olyan képességekre változhat, amelyekben az emberek valóban jók.
Ezzel elérkeztünk a második okhoz, amiért a robotok a legtöbb esetben nem lesznek képesek helyettesíteni minket. Az emberi érintés és az átgondoltság egyre inkább eladási szempont. A fogyasztók egyszerűen nem szeretik, ha olyan algoritmusok veszik körül őket, amelyek jobban ismerik őket, mint ők maguk.
A vállalatok pedig felfogták ezt. A luxuslakóházak előterében elhelyezett személytelen kijelzők helyett az ingatlancégek visszahozták a portásokat. Különösen az oktatásban és a gondozási munkakörökben az emberek érzelmi érzékenységük miatt továbbra is felbecsülhetetlen értékűek lesznek.
Ezt jó adatok is alátámasztják. Az OECD tanulmánya, amely a Világgazdasági Fórum kutatásaira épül, azt mutatja, hogy az érzelmi intelligencia 2020-ra a tíz legkeresettebb készség között lesz, amelyet a munkáltatók az új munkavállalóknál keresnek. A lista élén a komplex problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és a kreativitás áll – ezek mind eredendően emberi készségek.
Most azt gondolhatod, hogy ez túl optimista. A következő szempillantásban megnézzük, mi történik, ha az algoritmusok és a gépek valóban kiváltják az emberi alkalmazottakat.
3. Fejezet: Új munkahelyek teremtése az automatizálás által
Még ha a mesterséges intelligencia át is veszi a munkahelyeket, újakat fog teremteni.
Térjünk rá a rossz hírekre. Elég sok esetben a filmes AI valóban lecsaphat.
Vannak olyan munkahelyek, amelyeket az automatizálás el fog nyelni. A Brookings Institution 2019-es jelentése úgy számol, hogy az Egyesült Államokban körülbelül minden negyedik munkahely nagymértékben érintett az automatizálásban. Ez 36 millió munkahelyet jelent!
Egy olyan fejlett gazdaság, mint az USA, természetesen különleges eset. De az általános tendencia egyértelmű: bizonyos iparágakban sok munkahelyet valószínűleg robotok fognak helyettesíteni.
Ezek általában alacsony bérű, ismétlődő feladatokból álló munkakörök lesznek, mint például a csomagszállító teherautó vezetése vagy az autóösszeszerelő munka. A legtöbb esetben ezek nem kielégítő munkák. Bár minden egyes elveszett munkahely veszélyeztetheti egy-egy család megélhetését, hosszú távon a társadalom számára jót jelenthet, ha ezeket a feladatokat nem kell többé embereknek végezniük.
Ismét tanulhatunk a múltból. A tizenkilencedik században az ipari forradalom rengeteg munkát automatizált. A McKinsey tanácsadó cég által készített tanulmány kimutatta, hogy a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatott amerikaiak száma 1850 és 1970 között 60 százalékról 5 százalékra csökkent.
Ez kezdetben munkanélküliséget okozott, de újfajta ember-gép partnerségekhez is vezetett. Az ipari forradalom után például a farmerek közül sokan az újonnan megnyílt gépesített gyárakban találtak munkát.
Hasonló dolog történhet most is. Például a hangfelismerő technológia és a mesterséges intelligencia helyettesítheti a call centerekben dolgozókat. De ugyanez a technológia lehetővé teszi majd új alkalmazások kifejlesztését is, amelyekhez a szoftverfejlesztők és az adattudósok emberi kreativitására lesz szükség.
Ez elég valószínűnek tűnik, különösen, ha közelebbről megnézzük az ezt alátámasztó számokat. A Világgazdasági Fórum becslése szerint az automatizálás 2019 és 2022 között mintegy 133 millió új munkahelyet teremt.
Más szóval, bár munkahelyek fognak megszűnni és az átállás minden bizonnyal sokak számára munkanélküliséget és átrendeződést jelent majd, a jövő tele van új lehetőségekkel. Ideális esetben a gépek elvégzik majd az ismétlődő feladatokat, amikre alkalmasak, míg az emberek felszabadulnak, hogy a kreatív munkára koncentrálhassanak, amiben a legjobbak.
De mit is jelent ez pontosan a saját karrierjére nézve? A következő fejezetben megnézzük a választ erre a kérdésre.
4. Fejezet: A képességek fontossága a jövő munkaerőpiacán
Minél szélesebb körűek a képességei, annál jobb a helyzete a jövő munkaerőpiacán.
Ön azok közé tartozott, akik az iskolában valóban szerették a matematikát és természettudományt, technológiát, mérnöki vagy matematikát (úgynevezett STEM) tanultak? Ha igen, akkor gratulálok, elég jól felkészült arra, ami Önre vár. Az e tudományágak bármelyikében jártas vagy diplomával rendelkező munkavállalók iránt nagy lesz a kereslet. A többieknek pedig íme néhány tanács.
A túlélés a munkaerőpiacon az alkalmazkodóképességről szól. Az iparágak néha egyik napról a másikra megszűnnek. Az autóipar tönkretette a lovaskocsiipart. Hasonlóképpen, a lámpagyújtogatók is elavulttá váltak abban a pillanatban, amikor a városok csatlakoztak az elektromos hálózatokhoz. Ezek a dolgok folyamatosan megtörténnek és keveset tehetünk, hogy megakadályozzuk őket.
Ahhoz, hogy elkerüljük, hogy a jövő lámpagyújtogatói legyünk, elég jól fel kell ismernünk, hogy mi fog történni – és aztán kezdeményeznünk kell. Azok lesznek a nyertesek, akik meglátják a lehetőséget és ráugranak. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni, részben azért, mert egy új vállalat alapítása vagy egy programozói tanfolyamhoz való csatlakozás pénzbe kerül.
Tehát a tudatosság és a kezdeményezés mellett valószínűleg az is jó alkalom, hogy némi megtakarítást gyűjtsünk és beiratkozzunk egy programozói tanfolyamra. A legfőbb értékek a jövőben vagy a STEM-diploma, vagy az erős emberi készségek lesznek. A legtöbb algoritmus előbb-utóbb etikai kérdésekkel szembesül. Például kapjanak-e hitelt a kevésbé jómódú környékről érkező jelentkezők, vagy sem? Ezeknek a kérdéseknek a megoldásához kritikus gondolkodásra és az algoritmusok működésének alapvető megértésére van szükség.
Ha megpróbáluk túljárni a gépek eszén, az egy időre recept lehet. Végső soron azonban elég csekélyek az esélyek. Jobb és némileg megnyugtatóbb ötlet, hogy fejleszük azokat a készségeket, amelyek emberré tesznek.
A munkakörök megnevezése valószínűleg változni fog. Ha Ön fiatal könyvelő, nagy az esélye, hogy valamikor a jövőben adatelemzői állásra fog jelentkezni. Ez ijesztő lehet, de a legjobb módja a felkészülésnek, ha jól képzett, szilárd emberi készségekkel rendelkező pályázóvá válik. Vagy ha a korábban említett matekos gyerekek közé tartozik, gyorsan mosolyogjon, a jövő elég jól néz ki. Hacsak nem egy vállalatot vezet, mert ebben az esetben kicsit homályosabb a helyzet, ahogy azt a következő fejezetben látni fogjuk.
5. Fejezet: Technológiai zavarok és üzleti lehetőségek
A technológiai zavarok óriási üzleti lehetőséget jelentenek, de csak akkor, ha felkészültél rá.
Egy vállalat vezetése ijesztő feladat lehet. Ön felelős az alkalmazottak megélhetéséért és egy olyan hagyomány megőrzéséért, amely egyes esetekben évszázados múltra tekint vissza. Az Ön vállára nehezedő nyomás mellett az új technológiák valószínűleg nem szerepelnek az aggodalmak listáján az első helyen. Ez a hozzáállás végzetes lehet. Íme, miért.
Minden vezérigazgató attól fél, hogy cége dinoszaurusszá válik – lassúvá és végül versenyképtelenné. Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha minél előbb beruházunk az új technológiákba, még ha ez drága döntés is.
Ennek oka egyszerű. Minél gyorsabban alkalmazkodnak a vállalatok az új technológiákhoz, annál hamarabb növekednek. Remek példa erre a Disney. Hagyományos médiavállalatként az elmúlt éveket azzal töltötte, hogy átgondolta a folyamatait, és új módszereket talált ki a szolgáltatásai fejlesztésére. A Disney szenzortechnológiát kezdett használni a látogatók viselkedésének megfigyelésére a parkjában, és az összegyűjtött adatokat arra használta fel, hogy kibővítse azt, ami a látogatóknak tetszett. A vállalat emellett az elsők között használta a virtuális valóságot és a 3D-s videókat. Ennek eredményeképpen a személyzet létszámának csökkentésével költségeket takarított meg, és végső soron javította a vásárlói elégedettséget.
Ez egy kivételes sikertörténet. A legtöbb vállalat nem alkalmazkodik elég korán. A Fuze bostoni székhelyű piackutató vállalat 2017-es tanulmánya kimutatta, hogy a vezérigazgatók többsége túl költségesnek találta az innovációs vezetőit (CIO) és az informatikai részlegeket. Mivel értékük nem mérhető azonnal, a vezérigazgatók megnyirbálták a költségvetésüket és a vállalat más részeire csoportosították át.
Ez veszélyes, amint azt a Kodak példája is mutatja. A vállalat a huszadik század nagy részében uralta a fényképészeti filmek piacát. Bár a Kodak találta fel az első digitális fényképezőgépet, aztán figyelmen kívül hagyta a film nélküli fényképezés felé való elmozdulást és továbbra is filmet gyártott. A bukott óriás 2012-ben csődöt jelentett és elismerte hibáit.
Amellett, hogy komolyan kell venni az innovációt, a Kodak kudarcának van egy második tanulsága is: a kis- és középvállalkozásoknak összehasonlító előnyük van nagyobb társaikkal szemben. Gyorsabban tudnak döntéseket hozni és a piac változásaihoz alkalmazkodni. A CIO-k számára ez ideális környezet. Új ötleteket dolgozhatnak ki, kipróbálhatják őket és ragaszkodhatnak a beváltakhoz – anélkül, hogy ezek hatalmas költségekbe kerülnének. Ez kulcsfontosságú az innováció szempontjából.
A sikeres stratégia érdekében a CIO-knak és az informatikai részlegeknek olyan technológiákat kell kifejleszteniük, amelyek a jövőben is fenntartják vállalatukat. A vezérigazgatóknak teret kell teremteniük számukra. Ez néha kulturális változást jelent. A következő fejezetben közelebbről megvizsgáljuk, hogyan kell kinéznie az egészséges vállalati kultúrának.
6. Fejezet: A vállalati felelősség a technológiai fejlődésben
A vállalatoknak a technológia hosszú távú következményeit kell figyelembe venniük, nem csak a költségeit és előnyeit.
Az asszisztensek helyettesítésétől kezdve a robotok építéséig a vállalatoknak szükségük van egy keretrendszerre annak értékeléséhez, hogy mely technológiai újításoknak van értelme és melyeknek nincs. A legtöbb cég még mindig a klasszikus költség-haszon számítást alkalmazza. Minél nagyobb az előny a költségeknél, annál jobb.
Ez egy erőteljes megközelítés, de figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a technológia a társadalom egészére hatással van. A lehetséges társadalmi költségek figyelmen kívül hagyása veszélyes és felelőtlen. Az egészséges vállalati kultúra érdekében a vállalatoknak figyelembe kell venniük ezeket a költségeket, amikor mérlegelik a lehetőségeiket.
Vegyük például az idősek egészségügyi ellátását. A mesterséges intelligencia új megoldásokat kínál, amelyek olcsóbbak, s mivel ezeknek a robotoknak nincs szükségük szünetekre, néha még hatékonyabbak is, mint az emberek. A játékgyártó Hasbro kifejlesztett egy beszélő mackót, amely a nap 24 órájában vigaszt nyújt. Ez pénzt takarít meg, de másfajta új költségeket is okoz. Hosszú távon egy tanulmány szerint az egészségügyben alkalmazott robotok csökkentik az idősek szociális interakcióit és egyre inkább depresszióhoz vezetnek.
Szerencsére a vállalatok lépéseket tehetnek az ilyen jellegű következmények enyhítésére. A Hasbro például a Nemzeti Tudományos Alapítvánnyal és a Brown Egyetem kutatóival együttműködve most olyan új robotokkal kísérletezik, amelyeket közösségileg lehet használni. Így talán összehozhatják az időseket, ahelyett, hogy elszigetelnék őket. Bár ez rövid távon új költségeket is okoz, a jövőben csökkenteni fogja a személyzeti igényeket.
Vagy gondoljunk az intelligens otthonokra. Azzal, hogy lekapcsolják helyettünk a villanyt,amikoe elmegyünk otthonról, bekapcsolják a fűtést, amikor közeledünk az otthonunkhoz, költséget takarítanak meg. Minden bizonnyal hatékony megoldás, amely csökkenti a költségeket.. De egy figyelmeztető is. Miközben segítenek nekünk, a technológiai cégek által gyűjtött adatok rossz kezekbe kerülhetnek. A szokásaink átláthatóvá tétele javíthatja mindennapi életünket, de veszélybe is sodorhat minket. Amint azt a következő fejezetekből látni fogjuk, a techcégeknek meg kell tenniük bizonyos lépéseket, hogy minimalizálják ezt a kockázatot.
7. Fejezet: A technológiai óriáscégek társadalmi felelőssége
A technológiai óriáscégeknek olyan technológiát kell építeniük, amely hosszú távon a társadalom javát szolgálja.
George Orwell 1984 című disztópikus regényében egy „Nagy Testvér” nevű gonosz lény mindent tud mindenkiről és ezt az információt felhasználja ellenük. Ahogy a minket körülvevő algoritmusok egyre szaporodnak és erősödnek, lehet, hogy az 1984-ben leírtakhoz hasonló világ felé tartunk? Az adatokat, amelyek létrehozásában közreműködünk, részben már most is fegyverként használják.
A Google alkalmazottai például hevesen tiltakoztak, amikor a vállalat úgy döntött, hogy képfelismerő mesterséges intelligenciáját eladja az amerikai hadseregnek. Sokakat elbizonytalanított az a gondolat, hogy a felhasználók által készített, a fákat és az utcai lámpákat Captchákon azonosító szoftvereket konfliktusövezetekben lévő emberek azonosítására lehetne használni. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a technológiai cégeknek semmilyen körülmények között nem szabadna együttműködniük a hadsereggel és a kormányokkal. De megmutatja, milyen könnyen át lehet alakítani a technológiát.
Kicsit olyan ez, mint Dr. Victor Frankenstein. Az ő visszataszító teremtménye békés a laboratóriumában, de szörnyeteggé változik, amikor kimerészkedik a szabadba. Hasonlóképpen, a Google, az Apple, az Amazon és a Facebook által létrehozott technológia is saját életet élhet. A technológiai óriásoknak kötelességük, hogy a technológiát a helyén tartsák és szükség esetén kikapcsolják.
Ez az egyik ok, amiért a techóriásoknak újra kellene gondolniuk az általuk létrehozott technológiákat.
A másik az, hogy termékeik idővel fejlődnek és egyre inkább befolyásolják életünk egyes aspektusait. Jó példa erre az arcfelismerés. Kezdetben lehetővé tette számunkra az épületek és az okostelefonok jobb védelmét – egy egyszerű arcszkennelés nem tolakodó és megkönnyíti az életünket. Ugyanakkor azonban a technológia arra is használható, hogy egy egész városban nyomon kövesse az arcunkat és a mozgásunkat. Ha ezt átadják az államoknak, lehetővé tenné számukra, hogy minden egyes mozdulatunkat nyomon követhessék és szükség esetén megbüntethessék polgáraikat. Egy ilyen társadalmi osztályozási rendszer pontosan olyan lenne, mint amilyennek Orwell 1984-ben elképzelte – a Nagy Testvér-t.
Az a lehetőség, hogy a technológia túlnő alkotóin, nagy nyomást gyakorol a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Apple-re. A legfontosabb kérdések, amelyeket fel kell tenniük, hogy milyen problémát old meg egy új találmány és megéri-e a társadalomnak. A legtöbb esetben a válaszok összetettek és vitát igényelnek.
8. Fejezet: A technológia elfogadásának fontossága
A fogyasztók bizalma nélkül a technológiai óriások nagy valószínűséggel elbuknak.
Akár otthon, akár a munkahelyen, az elkövetkező években mindannyiunkat egyre több gép vesz majd körül. Ha megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt az automatizálás és a kreativitás között, a kialakuló partnerség produktívabbá és hosszú távon boldogabbá tesz minket.
Ahhoz azonban, hogy ezek az ember-gép partnerségek gyümölcsözőek maradjanak, meg kell tudnunk bízni a gépekben és azokban, akik fejlesztik őket.
Az önvezető autók például nagyon hasznos találmányok lehetnek. Ha minden jól megy, hatékonyabban és biztonságosabban fognak vezetni, mint ahogyan azt az ember valaha is tudná. Emellett több időnk lesz arra, hogy az ingázás során a teljesítendő feladatokra fordítsuk az időnket. A legtöbben szívesebben olvasnánk, rajzolnánk vagy írnánk, minthogy autót kormányozzunk az autópálya forgalmában. De hogy ez valóban így lesz-e, az nagyban függ attól, hogy eléggé megbízunk-e az önvezető autókban ahhoz, hogy elfogadjuk őket. Amíg inkább magunk vezetünk, addig ez a csodálatos találmány nehezen lesz eladható a cégek számára, amelyek milliárdokat fektettek be a megalkotásukba.
Vagy gondoljunk csak a telefonunk vagy számítógépünk automatizált naplójára. Ha folyamatosan ellenőrzi, hogy helyesen észlelte-e az összes találkozóját az e-mail mappájában, akkor akár maga is megteheti. Bizalom nélkül nem engedjük meg magunknak, hogy a technológiákra támaszkodva javítsuk az életünket.
Végül a technológiai óriásoknak is bízniuk kell saját találmányaikban. A Google DeepMind mesterséges intelligenciája például olyan fejlett, hogy még a saját mérnökei is gyakran értetlenül állnak a javaslatai előtt. Ebben és sok más esetben a javaslatokban való bizalom attól függ, hogy biztosak lehetünk-e abban, hogy a legjobb adatok, szándékok és technológiai know-how került a fejlesztésbe.
A jó technológiai megoldásokat a felhasználók szem előtt tartásával építik. A mi fajunk szépsége, hogy szeretünk új problémákat megoldani. A legtöbbször a gépek és az eszközök a megoldás részét képezik. Ha a technológiai óriások olyan termékeket fejlesztenek ki, amelyek segítenek abban, hogy még inkább a legjobb önmagunk legyünk, akkor továbbra is egyszerűsíteni és gazdagítani fogják az életünket és a munkánkat.
Összefoglaló
Ezeknek a fejezeteknek a legfontosabb üzenete:
Az automatizálás egyre nagyobb sebességgel fenyegeti a munkahelyeket és az új technológiák egész iparágakat tehetnek feleslegessé. De nincs okunk kétségbeesni. Miközben a technológia hamarosan jobb lesz nálunk bizonyos feladatokban, arra kell koncentrálnunk, hogy fejlesszük azokat a készségeket, amelyek hiányoznak belőle, például az empátiát. És hajlandónak kell lennünk arra, hogy átalakítsuk a munkánkról alkotott elképzeléseinket. Ha elfogadjuk, hogy a technológia javíthatja a munkánkat és az életünket, elkerülhetjük a munkahelyi armageddont. A technológia hatása azonban túlmutat a munkaterületen. Annak érdekében, hogy fajként továbbra is gyarapodjunk, csak olyan technológiákat szabad kifejleszteni, amelyek hosszú távon a társadalom javát szolgálják.