Ideaflow

Ideaflow / Ötletáramlás

Ajánló:

„Az ‘Ideaflow: Ötletáramlás’ egy forradalmi olvasmány, amely alapjaiban változtatja meg, ahogyan a vállalati kreativitásról gondolkodunk. Jeremy Utley műve nem csak felhívja a figyelmet a kreativitás mérésének fontosságára a vállalati siker szempontjából, de konkrét, könnyen követhető módszereket is kínál az ötletáramlás növelésére. A könyv alaposan kitér arra, hogy a kreativitás nem csupán a ‘kreatívok’ kiváltsága, hanem egy olyan képesség, amit bárki fejleszthet és alkalmazhat. Megismerhetjük a Patagonia esettanulmányát, amely bemutatja az ötletáramlás mérése hiányának következményeit, és azt, hogy a hagyományos ötletelési technikák hogyan akadályozzák a valódi innovációt.

A könyv praktikus tanácsokkal szolgál, mint például az ötletkvóta bevezetése, a ‘mag, alvás, megoldás’ technika alkalmazása, valamint az effektív brainstorming és iteratív ötletfejlesztési technikák. Utley nem csak azt mutatja be, hogyan generáljunk nagy mennyiségű ötletet, hanem azt is, hogy hogyan válogassuk ki és teszteljük azokat az ötleteket, amelyek valóban működnek.

Ez a könyv ajánlott mindenki számára, aki változást szeretne hozni a munkahelyén, vagy saját vállalkozását szeretné új magasságokba emelni. Akár egy már jól működő vállalkozás vezetője, akár egy startup alapítója, akár egy kreatív gondolkodó, aki szeretné feltörni a megszokott gondolkodásmintáit, az ‘Ideaflow: Ötletáramlás’ friss perspektívát és használható eszközöket kínál a kreativitás és innováció világában való előrelépéshez.”

Tartalomjegyzék:

Bevezetés

• A vállalati kreativitás új megközelítése
• A hagyományos ötletelési megközelítések problémái
• Az ideaflow mérőszám és annak jelentősége

1. Fejezet: A legfontosabb üzleti mérőszám, amiről még sosem hallott

• Patagonia esettanulmány: a kreativitás elmulasztott mérése
• Az ötletáramlás mérőszámának bemutatása
• A vállalati kultúra átalakításának szükségessége

2. Fejezet: Használjon egyszerű technikákat az ötletáramlás fokozására

• A kreativitás mint folyamat
• Ötletkvóta és a „mag, alvás, megoldás” technika
• Az ötletgenerálás fontossága és a kritikus értékelés halasztása
• Az ötletek dokumentálása és a kreativitás diverzifikálása

3. Fejezet: Brainstorming jobban

• A hagyományos vállalati brainstorming hiányosságai
• A hatékony ötletelési technikák alkalmazása
• Az ötletarány és a mennyiségi ötletgenerálás jelentősége

4. Fejezet: Iteráljon minél több ötletet

• Az ötletáramlás és a kreatív ökoszisztéma párhuzama
• Az ötletportfólió és az iteratív tesztelési folyamat
• Az ötletek diverzifikációja és a kudarcok elfogadása mint tanulási lehetőségek

5. Fejezet: Tervezzen olyan teszteket, amelyek működnek

• A Marshmallow Challenge és a kísérletezés fontossága
• A visszamenőleges technika és az iteratív tesztelés
• A kívánatosság és megvalósíthatóság tesztelése
• A prototípusok szerepe és a gyors tesztelési ciklus

Összefoglaló

• Az ötletáramlás, mint a siker kulcsa
• A kreativitás fejlesztésének és a kreatív gondolkodás előtérbe helyezésének fontossága
• Az ötletgenerálás és tesztelési folyamatok optimalizálása

Bevezetés

A vállalati kreativitás új megközelítése.

Előfordult már Önnel, hogy egy értelmetlen ötletelés során az órát figyelte?

Ön vagy a vállalkozása folyton ugyanazokat a fáradt termékajánlatokat gyártja?

Elege van abból, hogy nagyszerű ötletekkel áll elő, csak azért, mert a vezetője a „biztonságos” lehetőséget választja?

Úgy gondolja, hogy a kreativitás kizárólag a tervezőcsapat feladata?

Ha a felsoroltak bármelyikére igennel válaszolt, akkor jó helyen jár!

Bárki lehet kreatív. Bármelyik vállalkozás képes megváltó innovációkat létrehozni. A kreativitás és az ötletelés hagyományos vállalati megközelítése azonban mindenkit visszatart. 

Ebben a Jeremy Utley Ideaflow című könyvének Blink to Jeremy Utley’s Ideaflow című könyvében megtudhatja, hogyan alkalmazhatja az ideaflow-mérőszámot, hogy drasztikusan növelje az innovációt és hogyan szabadítsa fel a radikális kreatív potenciált a munkahelyén.

1.fejezet: A legfontosabb üzleti mérőszám, amiről még sosem hallott

2002 áprilisában a Patagonia, a közkedvelt szabadtéri ruházati márka bajban volt. Éppen a tavaszi kollekciójuk mintáit válogatták, de a szürke, barna és fekete pulóverek a polcokon, nos, nem voltak túl meggyőzőek. Stratégiájuk az volt, hogy „a győztesekre koncentráljanak” – a visszatérő vásárlóik által kedvelt, praktikus, strapabíró darabokra. De azzal, hogy a jól bevált esztétikára koncentráltak, megfojtották a kreativitást és a tavaszi kínálatuk tagadhatatlanul elcsépelt volt. Hogyan történhetett ez? Nos, volt egy kulcsfontosságú mérőszám, amelyet a Patagonia csapata elmulasztott figyelemmel kísérni: az ötletáramlás. 

Az ötletáramlás koncepciója egyszerű. Alapvetően egy olyan mérőszám, amellyel számszerűsíteni lehet a kreativitást. Így van – ellentétben azzal, amit gondolnánk, a kreativitás nem varázspor; mérhető és optimalizálható. Emellett tanulható készség, nem pedig veleszületett tehetség. A problémák megoldásának művészete eredeti ötletek generálásával. 

A kreativitás mérésére a legjobb mérőszám a problémára adott válaszként előállítható ötletek száma – az ötletáramlás -. Ez egyben a leghasznosabb mérőszám is, amellyel megjósolhatja a szervezet innovációs potenciálját és sikerét. 

Az ötletáramlásnak minden részleg, nem csak a kreatív csapatok számára kulcsfontosságú teljesítménymutatónak kellene lennie. Az olyan, a végeredményre összpontosító mérőszámok, mint a leszállított új termékek, csak akkor mondhatják el, hogy kreativitási probléma van, amikor már régen meg kellett volna oldani a kreativitás problémáját – ahogy azt a Patagonia csapata is megtanulta.

Akkor miért nem hallunk az ideaflow-ról minden megbeszélésen és minden üzleti profilban, amit olvasunk? Egyszerűen fogalmazva, az ötletáramlás előtérbe helyezése ijesztőnek tűnhet. A magas ötletáramlással rendelkező szervezetek nem úgy néznek ki, mint a hagyományos vállalkozások. A kreativitás rugalmasságot igényel – az embereknek szükségük lehet arra, hogy mozogjanak, vagy szüneteket tartsanak az állandó kommunikációban. Az innováció az önálló gondolkodásból és az együttműködésből egyaránt származik. Az új ötletek kipróbálása elkerülhetetlenül hibákhoz vezet. Ez a strukturálatlan megközelítés a hagyományos vállalati kultúra számára rendetlennek vagy terméketlennek tűnhet.

Az esztelen termelékenység azonban néha átadja helyét a kreativitás kitörésének. A hibás lépések elkerülése helyett a vállalatoknak a kudarcokat inkább tanulási lehetőségként kell kezelniük az innováció felé vezető úton. A struktúrát és a perfekcionizmust fel kell áldozni a játékosság és az eredetiség javára. Azzal, hogy a hagyományok helyett az ötletáramlást fogadják el, a szervezetek kiépíthetik a kreativitást, amely a mai összetett üzleti környezetben a problémák megoldásához és a növekedés előmozdításához szükséges.

2. fejezet: Használjon egyszerű technikákat az ötletáramlás fokozására

Hogyan néz ki a kreativitás és az innováció az üzleti életben az Ön számára? Egy új szabadalom benyújtása? Egy új termék bevezetése? Egy vírusos marketingkampány létrehozása, amely rengeteg kattintást hoz?

Nem. A szabadalmak, termékek és kampányok a kreativitás eredménye. Ha csak az eredményekre koncentrál, akkor a koncepciót a távcső rossz végén keresztül nézi. A kreativitás egy folyamat. És ha ez a folyamat nem működik, akkor nehezen fog előállni egy briliáns új ötlettel, amikor a falnak háttal áll. 

Tehát, hogyan illesztheti be a kreativitás folyamatát a privát és a munkahelyi életébe?Íme néhány tipp.

Kezdje azzal, hogy megfordítja a hagyományos, a minőséget a mennyiséggel szemben előtérbe helyező hangsúlyt. Ehelyett próbáljon meg ötletkvótát kitűzni – törekedjen arra, hogy nagy mennyiségű ötletet generáljon, még akkor is, ha némelyikük elsőre erőtlennek tűnik. Ez összhangban van a „mag, alvás, megoldás” technikával:

Először is, ültessünk el egy mentális magot egy konkrét megoldandó probléma meghatározásával. Egy világos cél több ötletet serkent, mint egy üres lap.

Ezután aludjon rá egyet. Nézze át a problémát lefekvés előtt, hogy a tudatalattija az éjszaka folyamán összefüggéseket tudjon létrehozni. Bár nem fog teljes megoldással ébredni, új perspektívák fognak felszínre törni.

A megoldási részhez tartozik, hogy pl. a reggeli közben gyorsan leírjon sok lehetséges megoldást a problémára. Ne ítélkezzen a kezdeti ötletek felett. A nyilvánvaló elképzeléseken való túllépés gyakran az utolsó néhány ötletben rejlő innovációt szabadítja fel. Ez az ismétlődő ötletgenerálás fejleszti ki azt a nagy ötletáramlást, amely az üzleti siker motorja. 

Érdemes megismételni: tartózkodjon az ötletek megítélésétől vagy értékelésétől, amíg a generálási fázis be nem fejeződik. Ha túl korán kritikus üzemmódba merülünk, az idő előtt kizárhatjuk azokat az ötleteket, amelyek a további vizsgálat során értékesnek bizonyulhatnak. Emellett a kreatív gondolkodásról az analitikusra vált, ami korlátozza a képzelőerőt.

Ezután megszállottan dokumentáljon minden ötletet – minden meg nem rögzített gondolat elveszik. Használjon papírt a digitális eszközök helyett, hogy elkerülje a megszakításokat.

Ezután szánjon időt arra, hogy friss szemmel és távolságtartással átnézze az összes leírt ötletet. Nézze meg, melyek azok, amelyek még napokkal később is kíváncsivá teszik. A legígéretesebb ötleteket helyezze át állandó feljegyzésekbe.

Végül keressen változatos tapasztalatokat – olvasás, hobbi, utazás -, hogy új perspektívákat ösztönözzön. Ha lehetséges, építsen be a munkarutinjába strukturálatlan kreatív időt. A Google például előírja, hogy az alkalmazottak idejük 20 százalékát személyes szenvedélyeik felfedezésével töltsék az innováció ösztönzése érdekében.

A kreativitás fokozásához el kell fogadni némi eredménytelenséget – annak minden zűrzavarában.

3. fejezet:Brainstorming jobban

A hagyományos üzleti élet évtizedek óta egyetlen taktikához fordul, ha gyorsan innovatív ötletekre van szükség: a megbízható brainstorminghoz. De íme, miért nem működik a hagyományos vállalati brainstorming.

A vállalatok a biztonságos, kényelmes ötleteket részesítik előnyben a kockázatos innovációval szemben. A negatívumokat betiltják, elfojtva a hibákról és a múltbeli kudarcokról szóló vitát.

Az ülések túl rövidek; ritkán hagynak időt a friss, minőségi ötletek kidolgozására.

Nem születik elég ötlet – hat, vagy akár tizenkét ötlet is kevésnek bizonyul. A nagy mennyiségű ötlet kulcsfontosságú.

Összefoglalva mindezt, a tipikus vállalati brainstorming alacsony kockázatú, kényelmes ötleteket szorgalmaz az általánosságban dolgozó szakemberektől egy rohanó, mesterségesen pozitív környezetben, amely elriasztja az építő kritikát és nem hagy elég időt a minőségi ötletgenerálásra. Ez a megközelítés ritkán eredményezi az üzleti sikerhez szükséges innovatív gondolkodás szintjét.

Hogyan lehet tehát jobban ötletelni?

Válogassa össze a megfelelő embereket. Ez azt jelenti, hogy mély tudással rendelkező szakértőket kell bevonni, nem csak vezető beosztásúakat. Vonja be a különböző részlegek nézőpontjait, de a hatékonyság érdekében tartsa a csoportot kicsiben – körülbelül 3-6 fő -.

Kezdje egy jégtörő tevékenységgel, hogy elősegítse a pszichológiai biztonságot és az együttműködést.

Kerülje a verbális szabadszájúságot. Ehelyett kérjen meg mindenkit, hogy először csendben rögzítse írásban a kezdeti ötleteit. Így az introvertáltak is bevonhatók.

Használjon innovációs szendvics-struktúrát – csoportként pattintsa ki az ötleteket egymásnak, adjon időt az önálló gondolkodásra, majd ismét gyűljön össze csoportként, hogy megossza az eredményeket. Ez a csoportos-egyedülálló-csoportos ritmus fokozza a kreativitást.

Végezetül beszéljünk a számokról: mennyi az ideális számú eredeti ötlet, amelyet egy ötletelési ülésen ötletelni kell? Bármilyen számra is gondol, valószínűleg túl alacsony. Hallott már az ötletarányról? Bob Sutton formatervezési tanácsadó különböző vállalkozásokat vizsgált meg, hogy meghatározza, hány egyedi ötlet áll a játékokat megváltoztató termékek mögött. A válasz? Körülbelül 2000! A 2000 ötletből általában 100 prototípus születik, amelyekből 5 termék születik, amelyek közül 1 igazi siker. 

Nem biztos, hogy egyetlen ülésen 2000 – vagy akár 200 – ötletet talál ki. De tartsa szem előtt ezt a bűvös számot, amikor kísértésbe esik, hogy már egy maroknyi terv elkészítése után befejezze a dolgot.

4. fejezet: Iteráljon minél több ötletet

Tegyük fel, hogy felpörgette az ötletfolyamát. Új koncepciókat rögzít, ahogyan azok felbukkannak. Jobban megy az ötletelés. Több száz ötlete van. De most jön a trükkös rész: Melyik ötletet viszi tovább a következő szintre? Más szóval, melyik a jó ötlet?

Meg fogjuk válaszolni ezt a kérdést – de előtte tegyünk egy rövid kitérőt, hogy beszéljünk a Holt-tenger és a közeli Galileai-tenger relatív sószintjéről. Mindkét tengert az izraeli Jordán folyó táplálja. A Holt-tenger azonban nem rendelkezik vízelvezető csatornával. A Jordán folyó által beleszivattyúzott édesvíznek nincs hová mennie. Végül elpárolog. Ennek eredményeként a Holt-tenger sótartalma fenomenálisan magas – túl magas ahhoz, hogy a halak, a hínár és más tengeri élőlények túlélhessék. A Galileai-tenger viszont rendelkezik kiáradással. Folyamatosan friss víz áramlik át rajta, és egy nyüzsgő tengeri ökoszisztémát tart fenn.

Látja, hová vezet ez az analógia? Az áramlás elengedhetetlen az élethez. Ez vonatkozik az ötletei életére is. Ahelyett, hogy egyetlen tökéletes ötletet próbálna kiválasztani, inkább arra kell összpontosítania, hogy minél több ötlet áramoljon az iteratív folyamat következő szakaszaiba. Íme, hogyan:

Először is fontos, hogy létrehozzon egy ötletcsatornát, és a lehető legtöbb koncepciót tesztelje a való világban. Még ha egy ötlet elsőre erőltetettnek is tűnik, addig nem tudhatja, hogy a mögöttes feltételezések helytállóak-e, amíg nem kap visszajelzést a valós világból.

Ha a kezdeti teszteredmények pozitívnak tűnnek, ne ragadtassa el magát. Az új ötleteket több iteratív szakaszon kell végigvinni: tesztelés, elemzés, finomítás, újratesztelés. Időbe telik, amíg olyan ötleteket dolgozunk ki, amelyek visszhangot keltenek a fogyasztókban.

Ahelyett, hogy egyszerre csak egy ötletet tesztelne, inkább hozzon létre egy változatos portfóliót a biztonságos, ígéretes és merész ötletek keverékéből. Ez növeli az esélyét a győztes koncepciók megtalálásának.

Fogadja el, hogy az innováció egy kiszámíthatatlan folyamat, magas kudarcaránnyal. Ne próbálja tehát elkerülni a kudarcokat. Ehelyett összpontosítson a kísérletek és a gyors tesztek tervezésének költségeinek csökkentésére. Ez lehetővé teszi, hogy a nagyszerű ötletek felfedezéséhez vezető úton gyorsan és gyakran kudarcot valljon.

A kulcs az, hogy az innovációra úgy tekintsünk, mint egy számjátékra. Minél több ötletet tud gyorsan és olcsón tesztelni, annál valószínűbb, hogy megtalálja azokat az áttörő koncepciókat, amelyek sikeresek lesznek a piacon. Fogadja el a kísérletezést, ne féljen a kudarctól és folytassa az iterációt, hogy olyan ötleteket fejlesszen ki, amelyeket a fogyasztók szeretnek.

5. fejezet: Tervezzen olyan teszteket, amelyek működnek

Hallott már a Marshmallow Challenge-ről? Tom Wujec tervező minden szemináriumán bemutatja a kihívást. A kihívás a következő: Kap 20 szál spagettit, egy kis zsinórt, egy mályvacukrot és 18 percet, hogy ezekből az anyagokból a lehető legmagasabb tornyot építse meg. 

A mályvacukor nehezebb és nehezebben rögzíthető, mint azt a legtöbben gondolnák, ezért a stabil alapozás elengedhetetlen. Wujec tapasztalatai szerint a leghatékonyabb toronyépítők az óvodások, akik átlagosan 18 hüvelykes tornyokat építenek. Ők nem előzetesen kialakított elképzelésekkel érkeznek a kihíváshoz, így nyitottak a kísérletezésre és az iterációra – ez a megközelítés eredményes! A legkevésbé hatékony toronyépítők? Az MBA diplomások, akik nem szánnak időt a kísérletezésre, hanem a leghatékonyabb megoldás megtalálására és végrehajtására összpontosítanak. Az eredmények csekély, 10 hüvelykes szerkezetek.

Lehet, hogy izgatottan kísérletezik az összes ötletével – de mi történik, ha a szervezete vezetői MBA gondolkodásmóddal rendelkeznek? 

Amikor merész ötleteket dob fel valós tesztelésre, finomítsa a dobásokat a visszamenőleges technika segítségével. Képzelje el, hogy az ötletét már elutasították – és gondolja végig, miért történt volna ez. Számoljon előre az összes lehetséges ellenvetéssel és proaktívan foglalkozzon velük a tényleges ajánlatában. Így megnöveli az esélyét, hogy az érdekelt felek jóváhagyják.

Egy másik dolog, amit tehet, hogy egyszerű, gyors, alacsony költségű tesztekkel kezd, amelyeket könnyű jóváhagyni. Ha ezek ígéretes adatokat hoznak, az megalapozza a kiterjedtebb nyomonkövetési tesztek iránti igényét. Építsen lendületet a kis győzelmek révén.

Ehhez kapcsolódva kerülje a túltervezést. Gyorsan vigye az ötleteket a valós tesztelési fázisba, hogy lássa, működnek-e. Kezdetben nincs szükség tökéletesen megtervezett tesztekre – végezzen gyors kis kísérleteket, hogy elegendő adatot kapjon a megközelítés finomításához.

Az olcsó, egyszerű első tesztek hatalmas felismeréseket nyújthatnak. A Netflix alapítói felvetették a VHS-posta szolgáltatás ötletét, de arra a következtetésre jutottak, hogy a videokazetták túl terjedelmesek ahhoz, hogy postán küldjék őket. Aztán hallottak a DVD-ről, amely technológia akkoriban csak Japánban volt elérhető. Nem kellett költséges kísérletet végezniük, hogy felmérjék a CD-k postázásának életképességét – ehelyett az alapítók, Reed Hastings és Marc Randolph elküldtek maguknak egy CD-t, Patsy Cline legnagyobb slágereit és arra a következtetésre jutottak, hogy az ötletük megállja a helyét. A kezdeti teszt kevesebb mint 20 dollárba került. Mindez azt mutatja, hogy a kezdeti kísérletek nem igényelnek nagy költségvetést annak megállapításához, hogy az ötletek életképesek-e.

Egy másik tipp, hogy a megvalósíthatóság helyett a kívánatosságra kell összpontosítani. Ez azt jelenti, hogy először teszteljük, hogy mit akarnak a fogyasztók, mielőtt finomítanánk a részleteket. Ha a kívánatosság megugrik, tudni fogja, hogy valamire rátalált.

Egyszerűen készítsen prototípusokat – a kézzel készített modellek megteszik a magukét. A kulcs az, hogy a koncepciókat gyorsan valódi felhasználók elé hozza.

Végül pedig állítson fel egy világos hipotézist, gyűjtsön adatokat kísérletekkel, majd finomítson az eredmények alapján. Ez a gyors tesztelési és tanulási ciklus kulcsfontosságú.

Idővel, ahogy a tesztelés bebizonyítja, hogy képes költséghatékonyan áttörő innovációkat létrehozni, a szervezetek természetesen kísérletezőbbé válnak. Röviden, a siker sikerre épít.

Összefoglaló

Az üzleti siker meghatározásának leghatékonyabb mérőszáma az ötletáramlás. Az ötletáramlás fokozása érdekében képezze kreativitását és helyezze előtérbe a kreatív gondolkodást a munkahelyén. Optimalizálja az ötletelés taktikáját és minél több ötletet vigyen át az iteratív fázisba. Ezek az egyszerű elvek lehetővé teszik, hogy gyorsan eljusson az innovatív megoldásokhoz – és a tartós sikerhez.